A nyuszi tojja?

Ha a húsvéti hímes tojást a nyuszi tojja, akkor a horgolt tojást horgolt nyuszi tojja? Megtörténhet :) Szinte összeforrt a kezemmel a horgolótű, de nem értem, hogyan történt meg az eset. Úgyhogy az üdvözletnek szánt apró figyelmesség és a locsolóknak való is horgolással készült.
A nyuszik leírása a Barka oldaláról való, és nagyon kis helyes darabok lettek. A horgolt bundába bújt műanyag tojások pedig saját ötlet alapján valósultak meg.

Húsvét

Minden kedves barátomnak, olvasómnak és természetesen a családomnak Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk. Kerüljön sok finom étel az asztalra, piros tojás a kosarakba és kölni a lányokra. :)

Korababák

A koraszülött babáknak különleges figyelemre, ellátásra, és holmikra van szükségük. Sajnos a kórházak igen csak szűkös keretből gazdálkodnak, ezért indult egy kezdeményezés: koraszülött ruhagyűjtés. Ez az akció még mindig tart, és fog is egy darabig. Itt nincs számlaszám, nem pénzt kérnek, hanem ki mit tud felajánlani. Jól jönnek a fonalak, polár-, flanel-, pamut anyagok is, a picike ruhák, sapkák, esetleg a varrás, és kötés is. Nincs mögöttük média, vagy szervezet. Lelkes anyukák végzik a munkát, elosztást, szállítást, család és munka mellett. Már itt a blogon volt egy bejegyzés, akkor is takarókat varrtam: ici-pici-takarók címmel. A mostani bejegyzés is azért született, hogy hátha sikerül még egy kis segítséget nyújtani nekik. Ismételten takarókat, inkubátor letakarókat varrtam, de itt már csak a munkámra volt szükség, az alapanyagot másnak köszönhetjük.
Ha van otthon egy jó puha polár takaród, vagy egy flanel ágyneműd, amit nélkülözni tudsz, már az is segítség.
Köszönjük a cseppek nevében is.

Még sapka

Még mindig sapikat készítek, buggyosat, simliset, lányosat. Nem unom, és még tervben van a többi is. A húsvétra nem nagyon készülök, úgy gondolom, hogy ilyen tojás árak mellett idén nem festünk tojást, pedig néhány hagyományt szeretnék átadni a lányoknak, de majd más módját válasszuk idén a tojások feldíszítésének.  A lakást nem nagyon cicomázom, de ennek más okai vannak, erről majd később.
Tehát akkor a sapis képek:

Malacunk volt!

Anyukám kertes házban lakik, csendes, nyugodt környéken. Egy nyári nap nagy vinnyogásra lett figyelmes, ki is nézett mi a gond a kutyákkal. Észre vett valami fekete picike négylábút, aki épp a fakerítés alatt csattogott be, a két kutya legnagyobb megdöbbenésére. Egy kismalac volt. Valami tüneményes, picike jószág. Félhetett, fázhatott mert egyből az ajtó felé vette az irányt. Anyu félve, hogy a nagy kutya csodálkozásából felocsúdva megtámadja, felkapta a kis cocit, és bezárta. Egy pár napig kerestük az eredeti gazdáját, hátha sír utána egy kisgyerek, de nem tolongtak a jelentkezők, ezért megtartottuk, kis házi kedvencnek. Valami kis növésű malaska a drága.

 

Coci elkezdett nőni,növögetni, télire szép kis vackot kapott, játszadozott, időnként feltúrta a virágos kertet, és még a lányokkal is jól elvolt. Semmi elképzelésünk nem volt mi lesz majd vele, csak annyit tudtunk, hogy nem végzi tányéron, hisz ő egy megmentett állatka, és nem úgy álltunk hozzá, hogy húúúúú KAJAAAAA.

Coci megnőtt, no de nem kell rögtön egy 140 kilós vágó állatra gondolni, olyan kis helyeske maradt, de a méretei miatt már gondok adódtak. Nagyon vehemensen rohangált az udvarban, és sikerült neki fellökni a nagymamámat.  A család döntött, Cocinak mennie kell. Hát kerestük neki a megfelelő helyet. Olyan helyre gondoltunk, ahol folytathatja eddigi életét, túrhat, futkározhat, és nem lebeg a feje felett a bökő. Sikerült. Március 15-én költöztettük (a kocsinkban, hát érdekes volt), a jó fél órás utat aránylag jól tűrte, de biztosan félt. Első meglepetésében ki sem akart jönni a vackából. De aztán óvatosan felfedezte a világot. A Dorog melletti nagyon szép környezetben lévő horgásztó (Lóga-tó) állatsimogatójába került, ahol malac társaival, és a többi állattal él tovább együtt. Bár mikor meglátogathatjuk, és igen elmondhatom, hogy malacunk volt :)

szünet :)

Szünetel, a varrás. De van munka dögivel. A lányok adják a legjobb ötleteket. Készülnek a kobakokra a sapik, különböző méretekben, színekben és fazonban. Úgy mint a varrásnál itt sem szeretnék két egyforma darabot készíteni. Ezek is legyenek egyediek, mint a gyerekek, akik hordják. Készült fajra simuló darab, szellősebb mintával, kalap fazon, és hogy ne csak lányokra gondoljak egy fiús simlis sapi is. Igaz ez annyira tetszik a lányoknak, hogy nekik is kell készítenem. Bevallom nem győzöm a két csajosomat követni, de nagyon szívesen készítem nekik a tökfödőket. A barátnőim kislányainak is készültek darabok, mindenkinek a saját igényéhez igazodva. Mindent a kis megrendelőért, hisz mégis csak neki kell hordania. És akkor a képek:

Benyeltük

Mindenki, az egész család. Kezdte a kicsi, kb két hete. Folytatta a nagy kedden már láza volt. Szerdára már nekem is. Most alig pihegek, fájok és nyűgös vagyok. A férjem is köhög, folyik az orra. A lányok szerencsére jobban vannak, cincálják az idegeimet, de így legalább tudom, hogy gyógyulnak.
Kérem szépen, hogy a vírusok és bacik menjenek ahova gondolom, de tőlünk mindenesetre jó távol. Kinek hiányzik ez? Jön a tavasz, csicseregnek a madarak, én meg itt ülök, egy halom zsepi társaságával és vacogok a takaró alatt. A varrógépet tegnap kitakartam, és azzal a lendülettel vissza. A foltozni való ráér, a lány kabátja is, majd holnap, vagy utána, vagy az után.