Az oviban minden évben van egy úgynevezett karácsonyi kézműves vásár. Itt amellett, hogy lehet vásárolni karácsonyra, kézműveskedni is lehet. Nagyon jó hangulatú, családias lékkör szokott fogadni. Nagyon helyesek a gyerekek, ahogy barkácsolnak a szüleikkel. Tavaly én is kaptam egy asztalt a vásáron. Főként szaloncukikkal készültem akkor. Idén is részt veszek, de már több tapasztalattal állok neki. Egy ideje tervezgetek, de ma neki is álltam. A bevétellel az ovi alapítványát támogatjuk.
Míg főtt az ebéd kiszabtam az anyagokat. Az ebéd utáni szunya végén neki is álltam kreálni. Alátéteket varrtam, egyből egy 8 darabból álló garnitúrát. 4 darabot a tányérok alá, és 4 darabot a poharaknak. A nagyobbak mérete 25 x 40 centi, a kicsiké pedig 10 x 15 centis lett. 3 féle karácsonyi anyagot illesztettem össze, az illesztéseknél dísztűzéssel varrtam végig. Egy kis háromszög került a bal felső sarokba, ami egy fenyőfát jelképez. Nekem tetszik, tervezem, hogy a saját karácsonyi asztalunkra is készítek hasonlót.
2011. október 30., vasárnap
2011. október 29., szombat
Te szereted a sálat?
Kicsi lánykáim nem bírják a sálat, de valami még is kell. Ez idáig kendőt kötöttem a nyakukba, Lili pedig tavaly egy kötött baktust hordott. Idén nagyon csini, és egyedi nyakmelegítőkben fognak villogni az én szépségeim. Szofi még nem díjazza annyira a dolgot, de Lili ebben szeretne aludni is :) Ezeknek a nyakmelegítők az ötletét egyik kedvenc helyemen láttam, ez pedig a textilország nevű blog. Dupla polár anyagból varrtam, egy kis darabka tépőzár fogja össze a két végét. Hamar megvolt, hasznos darabja lesz a téli ruhatárnak, és még fog kikerülni a gép alól hasonló darab.
2011. október 26., szerda
Konzervlámpások gyülekezzetek :)
Egyik kedves fórumos anyukatársam Klári is nekiállta a konzerv-lámpásoknak. Nagyon jól sikerült neki is :) Mindenszentekig van még idő. Ki próbja még meg?
Ezt a tök jó tökfejet pedig Riana készítette. Ez is nagyon jól sikeredett, és igazán ötletes:
2011. október 25., kedd
Készülődés
Kedves férjemtől kaptam szombaton 3 darabka karácsonyi anyagot. Már
beavattam, vasalásra várnak. Járatom az agyam, hogy mi készüljön belőle.
Drágám szaloncukinak szánta (hát nem édes?), de ehhez túl nagy a minta.
Úgyhogy lehetséges, hogy karácsonyi tányér-pohár alátét készül majd
belőle, egy kis csipke dísszel. Már körvonalazódik az anyagok
elrendezése, és úgy számolom, hogy négy darab ki is jön belőle. Amint a
varrógép közelébe kerülök (sajnos csak vasárnap), neki is esek. Addig
insipálódok egy kicsit. Ezeket a képeket a neten találtam, egyik sem a
saját munkám, de nagyon tetszenek.
2011. október 24., hétfő
Mesetarisznya
Az oviban megkértek, hogy készítsem el az óvodánk mesetarisznyáját egy
pályázatra. A tarisznyán kívül a táskába kerülnek majd idézetek, versek,
rajzok is. A vezetőnek annyi kérése volt, hogy az általa hozott sárga
anyagból készüljön el és legyen rajta az ovi logója. Egy fekvő téglalap
lett a táska alapja, a teljes mérete 35x25-ös lett. A fedlapra került az
ovi logója, és a neve. Ez utóbbit kézzel öltögettem rá. Hogy megtörjem a
sárgát a fedlapra pirossal került a hímzés, pirossal öltöttem körbe a
logót, és kapott egy piros díszöltést is körben. A záródást mágneszárral
oldottam meg, és a pántja egy 5 színű heveder lett, rajta csúszóval. Ma
bevittük az oviba, és nagyon tetszett az óvónéniknek. :)
( A nevet szándékosan satíroztam ki, majd ha elkezdődik a szavazás, akkor feltöltöm rendesen is)
( A nevet szándékosan satíroztam ki, majd ha elkezdődik a szavazás, akkor feltöltöm rendesen is)
2011. október 22., szombat
Szülinapra
Ma szülinapra volt hivatalos Lilikém. Két kis pajtása ünnepelte a születésnapját, együtt is tartották meg a bulit, egy közeli játszóházban. Az anyukákat ilyenkor kikérdezzük mit is szeret a gyermeke. Szerintem egy kisgyereknek játékot venni a legnehezebb, mert jó ha leköti, vagy szereti, de még sem legyen gagyi. Ráadásul ez két kisgyereknek, akik közül az egyik kisfiú. Nagy bajban szoktam ilyenkor lenni, de általában sikerül kitalálni valami jót. Most nem szerettem volna táskát, vagy ceruzatartót varrni. Jól körülnéztem a blogokon, és egy külföldi oldalon rábukkantam erre a jó kis mappaára. Van benne hely füzetnek, rajzoknak, ceruzáknak. Kézben fogva lehet vinni a műveket, és azok nem szóródnak szét. Tehát készült egy fiús színű Benedeknek, és egy lányos virágos Emmának. Került még bele egy-egy füzet az aktuális kedvenccel díszítve, néhány toll és ceruza. A gyerekeknek a benne lévő keltette fel a figyelmét, az anyukák a mappáért voltak oda. Öröm ilyenkor látni a kíváncsi, csillogó szemeket. :)
2011. október 20., csütörtök
Töklámpás helyett
Ígértem mára még egy posztot, íme.
Mikor gyerekek voltunk Apukám mindenszentek előtt faragott nekünk töklámpást, hogy ezzel távolt tartsa az ártó szellemeket. Próbálok én is hagyományokat teremteni itthon, és mióta van gyermekem, gyermekeim, minden ünnepre készülünk valamivel. Nem cicomázom fel a lakást, néha csak egy ajtódísz készül. Lili ebben már aktívan segíteni szokott.
Eddig töklámpásokat készítettünk, együtt rajzoltuk, és mellettem térdelt mikor faragtam. Idén gondoltam nem veszek tököt, megpróbálkozom valami mással. Először papírlampionra gondoltam, de aztán beugrott a konzervdoboz. Valahol már láttam, hogy mécsestartót készítettek belőle, én csak továbbgondoltam.
Először is lefestettük feketével, és naranccsal, de igazából ez a sötétben nem látszik :) Ez után megtöltöttük virágfölddel, és vízzel és betettük a fagyasztóba. Másnap sütőpapírra rajzoltam mintákat, és ezeket ráragasztottuk a dobozokra. Majd jött a munka java. Csak egy szög kell, és egy kalapács. A minta mentén végiglyukasztgattuk a papíron keresztül a dobozokat. A lyukak között kis távolságot hagyva. Miután a sár felolvadt benne, ezeket a balkonládákba öntöttem, majd a kimosott dobozokba került 1-1 mécses.
Lili nagyon izgatottan várta a végeredményt, és mit titkoljam én is. Még tervezem egy nagy doboz feldíszítését, hasonlóan. Már szereztem is egy 5 literes konzervdobozt, csak még a mintán agyalok. Nem nehéz, és igazán költséghatékony a dolog, még csak festék sem kell hozzá. Virágföld helyett pedig jó a homok is.
Képeket küldjetek, ha esetleg ti is kipróbáljátok.
Mikor gyerekek voltunk Apukám mindenszentek előtt faragott nekünk töklámpást, hogy ezzel távolt tartsa az ártó szellemeket. Próbálok én is hagyományokat teremteni itthon, és mióta van gyermekem, gyermekeim, minden ünnepre készülünk valamivel. Nem cicomázom fel a lakást, néha csak egy ajtódísz készül. Lili ebben már aktívan segíteni szokott.
Eddig töklámpásokat készítettünk, együtt rajzoltuk, és mellettem térdelt mikor faragtam. Idén gondoltam nem veszek tököt, megpróbálkozom valami mással. Először papírlampionra gondoltam, de aztán beugrott a konzervdoboz. Valahol már láttam, hogy mécsestartót készítettek belőle, én csak továbbgondoltam.
Először is lefestettük feketével, és naranccsal, de igazából ez a sötétben nem látszik :) Ez után megtöltöttük virágfölddel, és vízzel és betettük a fagyasztóba. Másnap sütőpapírra rajzoltam mintákat, és ezeket ráragasztottuk a dobozokra. Majd jött a munka java. Csak egy szög kell, és egy kalapács. A minta mentén végiglyukasztgattuk a papíron keresztül a dobozokat. A lyukak között kis távolságot hagyva. Miután a sár felolvadt benne, ezeket a balkonládákba öntöttem, majd a kimosott dobozokba került 1-1 mécses.
Lili nagyon izgatottan várta a végeredményt, és mit titkoljam én is. Még tervezem egy nagy doboz feldíszítését, hasonlóan. Már szereztem is egy 5 literes konzervdobozt, csak még a mintán agyalok. Nem nehéz, és igazán költséghatékony a dolog, még csak festék sem kell hozzá. Virágföld helyett pedig jó a homok is.
Képeket küldjetek, ha esetleg ti is kipróbáljátok.
Tervek
A terveim, és hogy miért is jött létre ez a blog. Nem találok állást,vagy ha lenne is, akkor az időbeosztás nem megfelelő. A kisebbik lányommal vagyok itthon, és hát a gyes nagyon kevés. Elvileg bölcsis, de a beszoktatást, majd talán csak november közepén kezdhetjük. Mit szépítsem, nem vet fel minket sem a pénz. De ez van, viszont nem ülhetek itthon karba tett kézzel. Úgyhogy előre. A blogon szeretném közzétenni a munkáimat, kreatív ötletekkel szolgálni nektek, olvasóknak. És nem utolsó sorban keresni is szeretnék, eladni a kincsecskéket. Amint kiderítem, hogy hogyan is járok jobban, és persze törvényesen el, már indulhat is a rendelés.
Ma még jövök, úgyhogy ne menjetek messzire :)
Ma még jövök, úgyhogy ne menjetek messzire :)
2011. október 19., szerda
képek
És akkor jöjjenek a képek. Nem az összes "művem" kerül fel, sokat le sem
fényképeztem, de ez után már minden másképp lesz. :) Tehát íme a képek három videó formájában.
2011. október 18., kedd
Akkor kezdem
A kezdetek:
Na lássuk csak, mit is írjak. Illene ide egy szép kerek bemutatkozás, hát legyen. vatikati (Kati) vagyok, Szentendrén élek kis családommal. Drága férjemmel, akit most nevezzünk Tibinek ;) Két lánykát nevelgetünk. Lili Katica 6 múlt, Szofi Elina pedig 2. Van egy rosszcsont kutyink is, Kamilla a pincsilány személyében. Gyesen vagyok, és ez a helyzet kényszerít bele abba, hogy valamit most már kezdjek magammal.
Szeretek kézműveskedni, barkácsolgatni, főként a haladós, de látványos dolgokat szeretem. Kipróbáltam már elég sok mindent. Keresztszemessel alkottam néhány szépséget. Még lenne mit csiszolni a technikámon, de valami más fogott meg. Úgy két éve kezdődött, a varrós blogok felett csorgattam a nyálam, miközben járt az agyam. Elhoztam anyukám ősrégi Lucznyik gépét, vettem pár méter anyagot és nekiestem. Az első egy ceruzatartó volt, majd jött egy egyszerű ágytakaró, és így tovább. Azon a karácsonyon már saját kezűleg varrt meglepik is kerültek a fa alá.
Jött a tavasz, majd a nyár és sorra kerültek ki a gép alól a szebbnél szebb holmik. Ekkor döntöttem el, hogy veszek egy saját gépet, és sikerült egy kis varrós asztalkát is beállítani. Az ovis szülinapokra a gyerekek tőlünk mindig valami kézműves meglepit kaptak. Az ovi karácsonyi és húsvéti vásárára is kerültek az általam varrt kincsecskékből. Húsvétkor a kereszttesók is saját, monogramos tarisznyában vitték a locsoláskor begyűjtött tojásokat. Lilikémnek több táskája van, mint nekem, pedig táska mániás vagyok :) Szofinak is sikerült már meglepit okozni egy-két jól sikerült darabbal. Eközben horgolgatok, kötögetek, folyton agyalok valamin.
Most már megérett bennem, hogy másokkal is megosszam az élményeimet. Nagyon sok támogatást kapok az én drága férjemtől, és kedves farmerama-fórumos anyuka társaimtól is. Szeretném nekik is valahogyan meghálálni, hogy mindig mellettem vannak :) Köszönöm nektek.
Na lássuk csak, mit is írjak. Illene ide egy szép kerek bemutatkozás, hát legyen. vatikati (Kati) vagyok, Szentendrén élek kis családommal. Drága férjemmel, akit most nevezzünk Tibinek ;) Két lánykát nevelgetünk. Lili Katica 6 múlt, Szofi Elina pedig 2. Van egy rosszcsont kutyink is, Kamilla a pincsilány személyében. Gyesen vagyok, és ez a helyzet kényszerít bele abba, hogy valamit most már kezdjek magammal.
Szeretek kézműveskedni, barkácsolgatni, főként a haladós, de látványos dolgokat szeretem. Kipróbáltam már elég sok mindent. Keresztszemessel alkottam néhány szépséget. Még lenne mit csiszolni a technikámon, de valami más fogott meg. Úgy két éve kezdődött, a varrós blogok felett csorgattam a nyálam, miközben járt az agyam. Elhoztam anyukám ősrégi Lucznyik gépét, vettem pár méter anyagot és nekiestem. Az első egy ceruzatartó volt, majd jött egy egyszerű ágytakaró, és így tovább. Azon a karácsonyon már saját kezűleg varrt meglepik is kerültek a fa alá.
Jött a tavasz, majd a nyár és sorra kerültek ki a gép alól a szebbnél szebb holmik. Ekkor döntöttem el, hogy veszek egy saját gépet, és sikerült egy kis varrós asztalkát is beállítani. Az ovis szülinapokra a gyerekek tőlünk mindig valami kézműves meglepit kaptak. Az ovi karácsonyi és húsvéti vásárára is kerültek az általam varrt kincsecskékből. Húsvétkor a kereszttesók is saját, monogramos tarisznyában vitték a locsoláskor begyűjtött tojásokat. Lilikémnek több táskája van, mint nekem, pedig táska mániás vagyok :) Szofinak is sikerült már meglepit okozni egy-két jól sikerült darabbal. Eközben horgolgatok, kötögetek, folyton agyalok valamin.
Most már megérett bennem, hogy másokkal is megosszam az élményeimet. Nagyon sok támogatást kapok az én drága férjemtől, és kedves farmerama-fórumos anyuka társaimtól is. Szeretném nekik is valahogyan meghálálni, hogy mindig mellettem vannak :) Köszönöm nektek.
Anyaaaaaaaaaaaaaaaaaaa, kezdőőőőőőőőőőőőőőődik
Hát elkezdem, belevágok. Hátha pont most...... vagy nem. Vesztenivalóm? Nincs. Viszont csak nyerhetek. Mit is? Tapasztalatot, hogy többet a netnek még a környékére se menjek. Vagy esetleg barátokat, sok pozitív élményt, sikerélményt, önbizalmat. Mert az biza rám fér. Szóval gyertek velem, lépjünk egy nagyot. Esetleg alkossunk is együtt.
Üdv mindenkinek: vatikati
Üdv mindenkinek: vatikati
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)