2013. január 27., vasárnap

Cirmimirmi készült

Horgolt cica készült a "műhelyben". Egy spanyol videót talált egy horgolós csoporttárs a yoube-on, onnan lestem le az elkészítést. Hogy méretes legyen megváltoztattam a fonal és a horgolótű vastagságát és az öltés fajtáját. Így egy ölelni való barát készült egy kisfiú számára. Még itt alszik nálam, de igyekszem eljuttatni kis gazdájához, remélem örömet okozok majd vele, jó alvótársa lesz egy 3 éves kisembernek.


Cirmimirmi útra készen:


2013. január 20., vasárnap

garnitúrák

Még valamikor tavaly horgoltam a lányoknak buggyos sapit nyakmelegítővel, de nem nagyon díjazták a fazon. Viszont én sajnáltam a fonalat, így lefejtettem a sapikat és újat horgoltam belőlük. Fejbehúzos fazon lett, a maradék fonalakat pedig hozzáhorgoltam a nyakmelegítőkhöz, így azok is elég magasak lettek. Most meg már le sem lehet venni róluk. :)
Csak Lili volt hajlandó modellt állni:


Szofi viszont aktívan részt vett a munkában: 


2013. január 15., kedd

Év kezdés

Eléggé szomorúan indult számunkra ez az év, sajnos. Remélem a folytatás azért jobb lesz. Még fáj, de idővel könnyebb lesz.
A lányoknak horgoltam a szünetben is, már elsején kész volt egy-egy új darab. Nem szeretjük a sálat, szerintem a nyakmelegítők sokkal praktikusabbak. A lányok is szívesebben viselik, bár Lilikémnek a fodros sál az első számú kedvenc.
Ezeket horgoltam red heart lisa fonalakból. A színeket nagyon eltaláltam, tetszett a csajoknak. Bár a hidegebb időben a vastagabbat viselik, mind a ketten.
És akkor a csajok és a művek:






2013. január 4., péntek

Kamilla

Ég veled drága kicsi kutyám!



A Szivárvány Híd


Az erdő szélén, dombok lábánál,
Buja zöld réten hol idő megáll.
Hol férfi és nő hű barátja fut,
Miután földi idejük lejár.

Mert itt, e- és túlvilág határán,
Hol minden kedvenc nyugalmat talál,
Ezen az aranyló földön, játsznak,
Míg átlépik a szivárvány hidat.

Már nem szenvednek kíntól, bánattól,
Újjászületnek, testük meggyógyul.
Az egészségük ismét a régi,
Csak a régi társ, ami hiányzik.

Szaladnak a füvön, gondtalanul,
Míg egy nap megállnak, szemük keres.
Fülük hegyezik, érzik a szagot,
Majd hirtelen, egyikük elszakad.

Mert tekintetük újra összeér,
Újra együtt vannak, ember és társ.
Egymáshoz futnak, barátok régről,
Elszakadásuk ideje elmúlt.

A szomorúság, és a búbánat,
Örömmé válik a két szívben.
Szeretetben egyesül, örökké,
S áthaladnak a szivárvány hídon